A farsangbúcsúztató vagy régebbi nevén farsangtemetés a temetést parodizáló játékok egyike. A farsangi halottas játék szereplői a pap, a kántor, a halott, a halott felesége, gyermekei, siratóasszonyok, sírásók és a harangozó. Régen kizárólag legények játszották. A harangozó bement a fonóba, és engedélyt kért a játék bemutatására. A halottat a sírásók vitték egy létrán vagy a vállukon. A halott után mentek a halott felesége, gyermekei, a pap, a kántor és a siratóasszonyok. A halottat a fonó közepén egy asztalra helyezték. A temetés azzal kezdődött, hogy a halott hozzátartozói ráborultak a tetemre, a siratók pedig hangosan jajgatnak.
A pap gyászbeszédében sikamlós, trágár kifejezéseket, mondatokat mondott. Pl.: „Jöjjön áldás, segedelem a nagyszervű Jupitertől, aki teremtette az üllőt és a kalapácsot, a különféle szerszámokat. Ámen. Azok a szent igék, amelyeknek alapján előttetek elmélkedni kívánok e szomorú gyásznapon, meg vannak írva a vénasszonyok szoknyájának hetvenedik ráncában a következőképpen. Régen meggörbülve állunk e ravatal előtt, amelyen Szopodi Petykó hűlt tetemét látjuk. Kedves gyermekeim, tihozzátok szólok, utolsó áldásom hagyom most tirátok. Vájja ki a holló mindegyikőtök szemét. Úgy járja be véle egész Szatmár megyét. Hajatokból pedig gólya fészket rakjon, melyet a szélvész szerteszéjjel hordjon. Fületekre pedig süketüljetek meg. Egymás szavát soha meg ne értsétek. Végül egyen meg a fene benneteket. A hóhér aggassa rátok a kötelet…” (Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság)/http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/203.htm
Ezt a fajta temetést jelmezekkel tarkított felvonulás előzte meg (gyászmenethez hasonlóan), végigvonultak a falu különböző részein.
Így történt ezen népszokás felelevenítése Csíkajnádon is 2010. február 14-én. Az első ilyen jellegű rendezvény volt a faluban, amely a falu egyik végétől indult, majd végigjárva a falut a központban, a templom előtt megtartották Illés temetési szertartását, ezt követően a bábuégetésre is sor került.
A felvonuló, mintegy 30 maskarásból álló, csapathoz folyamatosan csatlakoztak a falubeliek, a nézők. A felvonulás során az alszegiek a Mérlegnél megvendégelték a farsangolókat (forralt bor, zsíros kenyér, sütemények), ezt egy rövid tánccal viszonoztak a felvonulók.
A templomtéren Illés temetésen, a búcsúztatót és a siratást követően, nézők és jelmezesek egyaránt táncra perdültek, vidám mulatság és egy szerény lakoma (farsangi fánk, pityóka, hagyma, túró, bor) zárta a farsangi ünnepséget, ugyanakkor a farsangi időszakot is.
Úgy tűnt, mindenki nyitott volt, értette a viccet, járta a táncot, itta a bort, de mi több: jól érezte magát.
