Kedves Ifjúság, kedves Ajnádiak!
1944. szeptember 9-e az az időpont, amely tragikus meghatározója volt kis falunknak, Ajnádnak. Szomorú nap, mert ezen a napon égett porrá a falu, semmisült meg egy ősi település itt a Székelyföldön. Évtizedekre meghatározta a falunak, lakosainak sorsát. A hamu alól kivájt maradékot keservesen gyűjtögette össze a szegény nép! Sokáig pincékből kialakított lakóhelyiségekben húzódott meg a károsult, vagy a frontról hazatéró honvéd. Ne feledkezzetek meg erről, próbáljatok emlékezni, hisz annyi szenvedés rejlik e tragédia mögött! Erre a megrendítő napra írtam az alábbi versemet, amelyet szeretettel mellékelek számotokra. Nyomtatásban is megjelent, már az egész világon olvassák, a Vitézi Tájékoztató-XXXI. évfolyam,1. számában (Budapest, 2012. 61. oldal). Megtaláljátok a Történelmi Vitézi Rend honlapján is. Szeretettel üdvözöl mindannyiatokat Orbán Imre.
1944. szeptember 9.
Az áttörés már megtörtént,
Ömlött a tengersok muszka,
Árulással fölvezették,
Ahol nem volt nekik útja.
Megpróbálta ellent állni
Maroknyi hős határőr,
Készen voltak föláldozni
Önmagukat mindenestől.
Hiába már, szegény árva,
Ne küld magad a halálba!
Ocsmány tettel beléd gázolt,
A bujkáló vasas gárda.
Hallod anyád sikolyát?
Apád keserves kínját?
Fölgyújtották a faludat,
Csak úgy pattognak a szikrák!
Omlanak a kis otthonok,
Lángolnak a gerendák,
Bús marha rémülten bőg,
Mind megvadultak a kutyák.
Égből szakadt Isten nyila
Hull a szendergő falura,
Irgalom nincs,már hiába,
Minden sóhaj,minden ima.
Föl-föl zúgnak a repülők,
Potyognak a levélbombák,
Lángot szórnak önmagukból…
Pusztul a rét s a gabonák…
A német tankok is füstölnek,
Pontban kettő a darabszám!
Ezért kapott büntetőnek,
Pusztulást egy kis falu,Ajnád!
Felvég,alvég,középszeg,
Parázs hamu immár mind,
Nem maradt más a faluból,
Csak a templom meg egy ház!
Búsan nézik az öregek,
Szipognak a nagymamák,
Kötényükbe csongolyitják
Gyereküket az édesanyák.
És ekkor megnyílt az ég,
Zuhogott az őszi eső,
Elmosta a sok szenvedést,
Lenyugodott a vad mező.
Imára kulcsolta kezét
A nép.Eljött a teremtő!
Ítélet vette kezdetét…
Lesz-e fejük felett tető?
Lassan elült a zivatar,
Távoztak a repülők,
Porban gubbaszt egy ravatal.
Körül ülik, akik élők.
