Megállt a szív, mely élni vágyott,
Pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott.
Nélküled üres és szomorú a házunk,
Nem hisszük el, hogy téged hiába várunk.
Nem vársz már bennünket ragyogó szemekkel,
Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel,
De abban reménykedünk, hogy jó helyre mentél,
Hisz te a jónál is jobbat érdemeltél.
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagytata, após, testvér, rokon, jó barát és jó szomszéd,
Szőcs Imre Zoltán
nyug. vasutas
szerető szíve életének 65., házasságának 38. évében, 2011. január 20-án hirtelen megszűnt dobogni. Drága halottunk földi maradványait 2011. január 22-én 11 órakor helyezzük örök nyugalomra a családi háztól a csíkajnádi római katolikus temetőbe.
Fájó szívvel búcsúznak szerettei. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
A gyászoló család – Csíkajnád
