A szőlő szüretelési időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Szőlőtermő vidékeken a szüretet bállal zárták. Szüreti felvonulást is rendeztek, választottak bírót, bírónét a legügyesebb csőszlányok, csőszlegények közül.
A Csíki-medencében szüretet nem tartanak, esetleg burgonyaszüretet, de szőlőszüreti bált igen. Székely falvainkban népszokásként tartjuk számon a hagyományos szüreti bálokat, amelyeket szeptember elejétől október végéig rendeznek. A régi szokást megtartva legények (főleg a katonaság előtt álló fiúk, ma már a nagykorúságot elérő fiúk) és leányok népviseletben felvonulást tartanak a környező falvakban, és meghívnak a bálba ifjat és időset egyaránt a következő szavakkal: „Csíkajnádon megérett a szőlő, szeretettel várjuk este szüreti bálba!”.
Csíkajnádon 2009 őszén kétszer is megérett a szőlő, ugyanis a legények-leányok szüreti bálján kívül a fiatal házasok kezdeményezésére hagyományteremtő szándékkal házasember szüreti bált is szerveztek október 3-án. A rendezvényre 18 házaspár jelentkezett, akik népviseletben a szokásos szentmisén résztvettek, majd a felvonulást is megtartották (szekérrel, hintóval, lóval). A csőszházasok Szentmihályon, Szépvízen, Szentmiklóson, Borzsovában, Göröcsfalván és Vacsárcsiban is megmutatták magukat.
A szüreti bálon két pár csőszbíró és bírónő is volt, ugyanis a legfiatalabb (Fénya Szekeres Szabolcs és neje Éva) és a legidősebb (Gál Ignác és neje Katalin) házaspárt kérték fel bírónak és bírónőnek.
Résztvettek a következő házaspárok: Albert Levente és neje Irén, Bajkó-Péter Attila és neje Gizella, Bilibok Gábor és neje Ibolya, Bilibok Károly és neje Magdolna, Böjte Attila és neje Ildikó, Csiszer Ernő és neje, Dobos László és neje Magdolna, Erőss Ferenc és neje Jolán, Fénya Szekeres Szabolcs és neje Éva, Gál Ignác és neje Katalin, Lukács István és ne
je Mária, Koncz Árpád és neje Márta, Koncz László és neje, Onika Béla és neje Erika, Szőcs Attila és neje Csilla, Szőgyör Attila és neje Gizella, Szőgyör Domokos és neje Zsuzsanna, Szőgyör Loránd és neje Zsuzsanna.
Közösségformáló szerepe volt, hiszen nemcsak együtt vonultak, majd mulattak, hanem az előkészületek során a csőszasszonyok közösen készítették az ételt az útra, a töltelékes káposztát estére, a férfiak pedig koszorúkat készítettek és díszítették a termet. Nem elhanyagolható az sem, hogy sokan erre az alkalomra készíttettek székely népviseletet.
A rendezvény újdonság volt nemcsak a falubelieknek, hanem a környék lakóinak is. S mint minden újdonságot a hagyományos, zárt falu világa kissé kétkedve, idegenkedve fogad, de a sikere többeknek kedvet adott, így reméljük lesz folytatása a házasemberek szüreti mulatságának Ajnádon.