Augusztus 18-a, Szent Ilona ünnepe Ajnád második védőszentje. Szent Ilona (másnéven Szent Heléna) 248-330 között élt, Constantius császár felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Jézus keresztjének megtalálója, ezért a Vatikánban a Szent Péter bazilikában is ábrázolják. A régészek, bányászok, uralkodók védőszentje. Már halála utan a keletiek szentként tisztelték. Ünnepnapja a katolikusoknál aug. 18., az ortodoxoknál május 21.
Régen Erdélyben is nagy kultusza volt, erről tanúskodik a Homoródkarácsonyfalván fennmaradt Szent Ilona-freskó az 1200-as évekből. Rákosdon (Vajdahunyad mellett) 1533-ban a ferencesek építettek tiszteletére templomot. Vágáson (udvarhelyi filia) 1843-ban szenteltek Szent Ilona-templomot. Közelünkben Rákoson a műemléktemplomban látható Szent Ilona freskó képe.
Ajnádon is megvolt, és évszázadokon át fennmaradt Ilona tisztelete, mert generációról generációra átadták az itt élők. Mára már csak a dűlőnév emlékeztet és a hely, ahol jól kirajzolódik a kápolna alapja. Mivel a földtulajdonos nem engedélyezte a régészeti feltárást, ezért geodéziás/geofizikás módszerekkel átvilágítottuk a földet. A kutatás kiderítette, szabályos kőalapzat van a földben, amely nem háznak az alapja.
Tovább folytatjuk a kutatást, reméljük, találunk még fontos információkat a helyről és a kápolnáról. Viszont az sem mellékes, hogy a Balaskó-vár és a bánya közelében volt (mivel a bányászok védőszentje is). Rákoson freskó őrzi emlékét, tehát a környéken megvolt az Ilona-kultusz.
A Szent István Szervezet idéntől foglalkozik a Szent Ilona-kápolna újjáépítésének előkészítésével: a kápolnahely melletti területet megvásárolta, az átírási procedúra folyamatban van, ha az lezárul, kezdődik a tervezési fázis. Reméljük, hogy őseink nyomdokába léphetünk, és a közösséggel együtt újjáépíthetjük az egykori középkori (14-15. századi) kis fehértornyú Szent Ilona-kápolnánkat.
(A képen a rudabányai Szent Ilona-freskó látható, 14. század)
