A Szervezet vezetőtanácsa 2011 januárjában megalapította a csíkajnádi Szent István-díjat. Ettől az évtől olyan embereket díjaz, akik a falu életében jelentős szerepet vállalnak, több éven keresztül szolgálják a közösség javát. A díjat évente egy kiemelkedő személyiség kaphatja meg a falunapok alkalmával. Az idei Szent István-díjat a sokévi oktatói-nevelői, közművelődési munkájáért Bíró László és néhai Bíró Anna tanítóházaspár kapja.
Bíró László laudációja, méltatása
Tisztelt Egybegyűltek, Ajnádiak és Vendégek,
de mindenekelőtt nagyrabecsült Bíró László
nyug. igazgató úr, tanító bácsi!
Öröm, megtiszteltetés és ugyanakkor nehéz feladat pedagógust köszönteni, még nehezebb méltatni, hiszen a ma ünnepelt személy 42 éven keresztül volt a nemzet napszámosa, aki nap mint nap tanította, jóra intette, s ezáltal nevelte sorra a nemzedékeket. Talán hitvallását Váci Mihály gondolataival fogalmazhatjuk meg:
„Ilyen kívántam lenni én is, ott a
homokba szúrt nyárfa: – a tanító,
ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja,
irány azoknak, jel és biztató,
kik jönnek barázdákban botladozva.”
Igen, régen egy közösségben, faluban a pap, az orvos és a tanító volt a falu szellemi-lelki irányítója, a közösség építője. Irány, jel és biztató… ez a három jellemző azt is magában hordozza, hogy megvolt a méltósága, tisztelete annak, aki a közösségért dolgozott. Sajnos, egyre inkább az oktatást, egészségügyet érinti hátrányosan a politikum döntései. Ma már olyan időket élünk, amikor a megbecsülés hiánya érződik, ma már úgy tűnik mintha az iskolában (is) a diáknak több joga van, mint a pedagógusnak, hozzáteszem a diák sokszor jobban ismeri a jogait, mint a kötelességeit. Ma sem könnyű pedagógusnak lenni, mint ahogy Laci bácsi idejében sem volt az.
Egy régi mondás szerint az lesz pedagógus, aki szeret iskolába járni, a Bíró tanítóházaspár nemcsak iskolába járt, hanem iskolába is lakott éveken keresztül. Úgy gondolom, hogy az elhivatottságuk már a mindennapi életük, akár családi életük részévé is vált.
Született pedagógusokként sokat tettek a közösségért, örökértékű útravalóval láttak el nemzedékeket:
Betűket adott, s számokat, ez a legnagyobb kincs a gyermek számára, hiszen az olvasás – számolás a gondolkodás alapja.
Meg kell említenünk a közösségépítő munkájánál a kultúrház jelenlegi formájának építési munkálatait. Ugyanis nekik köszönhető, hogy a régi kultúrházat kibővítették, amit tudomásom szerint 1943-ban építettek. Ez az épület akkoriban leventeotthon volt, majd 1947-től elkészítették kultúrotthonnak, ugyanis 1946-ig a mai iskola épületében volt a kultúrház is. A kultúrház helyén régen a Hangyaszövetkezet működött, azelőtt pedig a régi iskola, hiszen a mai iskolát az 1900-as évek elején adták át.
S mivel itt, ahol most vagyunk, ez az épület a kommunizmus évei alatt kicsinek bizonyult, építkezést tervezték. Akkoriban nem adtak olyan könnyen építkezési engedélyt, ezért a meglévő kisebb épület köré húzták fel a falakat. Közmunkával, kalákával jött létre ez az épület /ma is féltve őrzi Laci bácsi az építkezéskor vezetett füzetet, amiben megvan, hogy ki hány napot dolgozott az építésnél/. Ezért is találó, hogy ebben az épületben ünnepeljük a tanító bácsit.
Utóbbi időben a tanító bácsit temetések alkalmával láthattuk, többször mondott búcsúztatót az ajnádi temetőben elhunyt diákjai fölött.
Sajnos, néhány éve elhunyt felesége, a tanító néni, természetesen róla is szól ez a megemlékezés, őt is belefoglaltuk. Megkérek mindenkit, hogy álljon fel, és egyperces néma csenddel emlékezzünk rá!
Kedves Tanító bácsi!
Mindanyiunk nevében mondom: köszönjük azt a sokrétű tevékenységet, amit Ajnád közösségért évtizedek alatt végeztek!
Nem a méltatás teszi naggyá az embert, hanem az igényességgel átadott emberség, tudás, humor; nem rang és cím, hanem a nemes lélek, és a vállalt munka minősége.
Nem adhatunk kincseket, nyugdíjemelést, de átnyújthatom Ajnád közösségének elismerését, tiszteletét és háláját az elvégzett munkáért.
Fogadja szeretettel munkássága és minden fáradozása elismeréséül a Szent István-díjat. Isten éltesse sokáig, jó egészséget kívánunk!
Bogos Róbert, magyartanár
