Már majdnem az emléke is feledésbe merült annak a kápolnának, amelyről helytörténeti kutatásai révén szerzett tudomást a csíkajnádi Szent István Szervezet. Pár éve hozzáláttak az újjáépítés megvalósításához. A látványterv elkészült, jelenleg a különböző engedélyek beszerzése zajlik.
A csíkajnádi Szent István Szervezet (SZISZ) tagjai a falumonográfia elkészítése előtt zajlott helytörténeti kutatások során találkoztak először azzal a ténnyel, hogy valamikor Csíkajnád határában volt egy Szent Ilona-kápolna, a vasúti síneken túl, a Balaskó-vár és a bánya közelében. Helyi idős emberek elmesélték ugyanis, hogy valamikor a Szent Ilona-dűlőből volt egy alapszerű kiemelkedés, ahonnan köveket, gerendákat hoztak haza, amelyeket a faluégés után felhasználtak házaik újjáépítésére. Az elbeszélések alapján helyszínre is kijártak, s miután elkészült a monográfia, 2014-ben kezdtek a sok éven keresztül csak az emlékezetben élő kápolnával foglalkozni ‒ ismertette Bogos Róbert, a SZISZ egyik tagja és Szőgyör Lóránd, a SZISZ elnöke.
Mivel azt a területet, ahol a kápolna alapja kirajzolódik, nem tudták megvásárolni, így amellett vásároltak meg egy 21 áras telket, ahová az újjáépítést tervezik ‒ tájékoztatott Bogos Róbert. Hozzátette, a tulajdonos nemcsak hogy nem adta el a területet, de a régészeti feltárását sem engedélyezte az alapnak, így a szervezet geodéziás/geofizikás módszerekkel átvilágíttatta a földet. Mint kiderült, szabályos, 5×5 méteres kőalapzat van a földben, amely nem egy háznak az alapja. Az eredeti állapotához hasonló építményt szeretnének újjáépíteni, így az említett mérés alapján fogtak hozzá a tervezéshez ‒ ragaszkodtak a méretéhez, amelyet egy szentélyrésszel egészítettek ki. Emellett Szőgyör Loránd Gál Sándor Szabolcs csíkszeredai tervezővel felkereste a környékbeli korabeli kápolnákat, hogy az egyéb részletekhez információkat gyűjtsenek ‒ azokat figyelembe véve készült el a látványterv ‒ avatott be a SZISZ elnöke. A tervezéssel egy időben elindították a különböző engedélyek, jóváhagyások beszerzését is: többek között miután telekkönyveztették a területet, hozzáfogtak annak a beltelkesítéséhez is, de az építkezés elkezdéséhez jóváhagyás szükséges a környezetőrségtől, az áramszolgáltatótól stb. Terveik szerint a szükséges engedélyeket ebben az évben sikerül beszerezniük, azt követően pedig már jövő tavasszal hozzáfoghatnának az építkezéshez.
Eddigi kiadásaikhoz a szükséges pénzt elsősorban pályázati úton szerezte be a szervezet, de támogatója a munkálatoknak a plébánia, a közbirtokosság és magánszemélyek is ‒ sorolták az illetékesek. Megjegyezték, jelentősebb támogatásra a munkálatok megkezdése után számítanak, hiszen az elmúlt évek előrelépései a kívülállók számára nem látványosak. Ha elkezdődik az építkezés, gyűjtést is szerveznek, mivel szeretnék, ha közösségi ügyként tekintetnének rá a helyiek ‒ mutattak rá. Céljuk, a korábbi értékmentő beruházásaikhoz hasonlóan, hogy ne vesszen feledésbe a helyi érték, örökségük ‒ emelték ki. Emellett fontosnak tartják a Szent Ilona-kultusz erősítését is: ennek érdekében tavaly egy emlékkeresztet állítottak a valamikori kápolna közelében, idén szentmisét mutattak be Ajnád második védőszentjeként számon tartott Szent Ilona névünnepén (augusztus 18.). Munkájuk közben pedig elkészült a kápolna logója is.
Útjavításra is szükség lenne
A munkálat megkezdése előtt megoldást keresnek még a megközelíthetőség problémájára is, hiszen jelenleg a majdani kápolnáig vezető út utolsó két kilométeres szakasza személyautóval nem járható. Ez problémát jelenthet majd az építkezési anyagok helyszínre szállításakor is. Ennek megoldásáért segítségért fordultak a helyi, illetve megyei önkormányzatokhoz ‒ bíznak benne, hogy a munkakezdésig sikerül megoldást találniuk a kérdésre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kozossegi-ugy-a-csikajnadi-szent-ilona-kapolna-ujjaepitese
