Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották az apostolok maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték. A néphit szerint jeles nap, időjósló nap, mert azt tartották, ha Zsuzsanna (febr. 19.) hagyott jeget, akkor Mátyás (febr. 24.) szekercéjével/ bárdjával megtöri, ha nem talál, akkor csinál. Ezen a napon a hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Azt is tartják, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A juhtartásban is viszonyítási nap volt, a régi juhtartó gazdák azt tartották, hogy a pásztorok Szent István napjától Szent Mihály napjáig külön járatták a berbécseket, s csak Szent Mihály-nap után engedték a juhokhoz, hogy a bárányok Mátyás napja körül szülessenek (ugyanis a juhok vemhességi ideje 5 hónap). Ha hamarabb születnek a bárányok, hamarabb elmeddülnek a juhok, ennek viszont nyáron a pásztor látja kárát.
