Nyílt levél Csíkszentmihály község Polgármesteri Hivatalához!
Tisztelt Polgármester Urak, Önkormányzati Képviselők!
Miközben napi vagy heti sajtótéma a magyar nyelv használata és annak létjogosultsága hivatalokban, különféle nyomtatványokon, helységnév- és útjelzőtáblákon, cégtáblákon, stb. addig Ajnádon jó néhány éve ott díszeleg – érthetetlen módon – a kétnyelvűnek nem mondható „str. Racu Mare utca” tábla.
Nem írnék ez ügyben Önöknek, hogyha nem tudnám, hogy sokan szóban kérték a tábla eltávolítását, vagy egy teljesebb tábla elhelyezését. Ez a tábla – nem tudom, kinek lehetett az ötlete – sérti nemcsak az anyanyelvhasználati jogot, de helytörténeti ismereteinkkel sincs összhangban.
Anyanyelvi szempontból kifogásolható, ugyanis a teljes román felirat mellé kellett volna kerüljön a teljes magyar felirat (str. Racu Mare – Nagyrákos útja). Magyar településen van a tábla és Nagyrákos magyar helynév, ezért lehetne csak magyar, de úgy gondolom, románul is rajta kell legyen a nagyrákosi román családok iránti tiszteletből. Ilyen dolgokban nem szabad spórolni, vagyis nem lehet ez pénzkérdés, ráadásul a hivatal sem kapott volna büntetést, ha nem helyezi ki a táblát!
Helytörténeti vonatkozása a dolognak az, hogy annak az útnak a neve nem Nagyrákos, hanem Ré, és nem utca, hanem út.
Helytörténeti kutatásainkból kiderül,hogy szentmihályi és ajnádi gazdák néhány román jobbágycsaládot telepítettek a faluba pásztornak. 1721-es adatok szerint 23 családfő élt lóvészi területeken, akik legelőt béreltek, télen pedig Moldvába visszaköltöztek (1750-től már jobbágyokként szerepelnek). Utódaik aztán elkülönültek, birtokokat vásároltak, később önálló településrészen laktak, először 1801-ben említik Lóvészt, mint görög katolikusok által lakott területet /ezt állítja Bunea Augustin 1901-ben, aki Petru Aron görög katolikus vikárius összeírására hivatkozik/.
A helynevek nagyrészét pedig átvették/románosították (pl. Racu Mare), majd újakat is alkottak. A Ré szintén az 1800-as években alakult ki – Orbán Balázs szerint-, a fenyőszegi nagy tűzvész után költözött oda 20 székely-magyar család. A Ré akkortájt a Nagyrákos völgyéig/útjáig tartott, amit még neveztek Görbe-patak felé vezető útnak is.
Javaslat – Abban is lehetne gondolkodni, hogy lehetőség szerint, annál az elágazásnál balra mutató táblán legyen Lóvész – Karakó-völgyhíd, jobbra pedig Ré-Nagyrákos kétnyelvű felirata, főleg most aktuális, mikor útépítés zajlik. Egy eligazító tábla megkönnyítené a turisták tájékozódását.
A fentiek alapján alulírott Bogos Róbert, mint az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) csíkszéki területi képviselője tisztelettel kérem, hogy segítsék az ügyet jó irányba – magyar anyanyelvünk és közösségünk érdekében.
Tisztelettel
Bogos Róbert középiskolai tanár
Csíkszereda, 2011. július 14.
